Novohradská obec Panické Dravce leží v juhozápadnej časti Lučenskej kotliny na pravobrežnej terase Ipľa 5 km od okresného mesta Lučenec pri Kohárskom potoku.
Cez obec prechádza cesta 585 smerom do Veľkého Krtíša.
Katastrálne územie je kopcovité zo západnej strany, väčšinou poľnohospodársky obrábané, takmer jednu pätinu tvoria lesy.
Z juhozápadu susedí s obcou Veľká nad Ipľom, zo západu s obcou Jelšovec a Halič, zo severu s mestom Lučenec, zo severovýchodu s obcou Mikušovce a z juhozápadu s obcami Rapovce a Kalonda.
Prvá písomná zmienka o obci je z roku 1246 pod názvom pod názvom Draus, V ďalších zmienkach sa spomína ako Darocz v roku 1488, v roku 1573 ako Panydarocz alebo Pani Darocz. Obec bola majetkom rôznych zemianskych rodov ako ako Daróczyovci, Madáchovci, Básthyovci. Za vojen začiatkom 17. storočia spustla, obnovená bola okolo roku 1680 ako osada a začiatkom 18. storočia sa vyvinula opäť v obec. Obyvatelia obce sa zaoberali poľnohospodárstvom a vinohradníctvom. V roku 1773 ju nachádzame pod názvom Dravcze.
V roku1920 mala obec názov Pani Darovce, 1927 Panitské Dravce a od roku 1948 sa nazýva Panické Dravce, maďarsky Panyidaróc.
V 10. - 11. storočí boli obľúbenými poľovnými oblasťami kráľov zvolenské lesy. Vedľa ciest smerujúcich na Zvolen sa vytvárali služnovské obce s rozdielnymi spoločenskými povinnosťami a právami. Ich hlavnou povinnosťou bolo zaopatriť kráľovský sprievod. Obce kráľovských poľovníkov boli pomenované " Daróz ". Odtiaľ pochádza aj názov obce. Poľovníci odvádzali kráľovskú daň odovzdaním koží.
Medzi najstaršie pamiatky obce patrí rímskokatolícky kostol s pôvodným patrocíniom sv. Ondreja, neskôr Najsvätejšej Trojice z roku 1910 v historickom slohu na starých základoch. Zvony sú z roku 1771 a 1807. Ďalšou pamiatkou sú kaplnka a kríž pred kostolom a pomník padlých hrdinov I. a II. svetovej vojnky v parku pred kultúrnym domom.
Panyidaróc, nógrádi község a Losonci - medence délnyugati részén az Ipoly jobb parti teraszán fekszik a Koháry - patak mentén Losonctól 5 km-re. Áthalad rajta a Nagykürtös felé vezető 585-ös országút. Határa dombos, nagyobbrészt mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyötödét erdő borítja. Délnyugatról Miksi, délkeletről pedig Rapp és Kalonda községekkel határos.
A település első írásos emléke 1246-ból származik, ahol Draus névként van említve. 1488-ban Darocz, 1573-ban pedig Panyidarocz, Pani Darocz néven jegyzik. A község több nemesi család birtokában volt - mint például a Daróczy, Madách, Básthy család. A 17. szádad elején elpusztult, 1680 körül telepítették újra . A lakosság főként mezőgazdagsággal és szőlészettel foglalkozot. 1773-ban Panitske Dravce és az 1948-as évtől a község neve Panické Dravce, magyarul Panyidaróc.
A 10.-11 században a királyok kedvenc vadászterületei közé tartoztak a zólyomi erdők. A zólyomba vezető út mellett kialakított települések különböző kötelessegékkel és jogokkal bírtak. Fő kötelességeik közé tartozott a királyi menet kíséretének bebiztosítása. A királyi vadászokról nevezték el ezeket a falvakat "Daróc"ra. Innen ered községünk neve is. A vadászok bőr beszolgáltatásával teljesítették királyi adókötelességüket.
A község legnevezetesebb történelmi emlékei közé tartozik a római-katolikus templom eredetileg Szent András majd a Szentháromság patrónja oltalmában felszentelve 1910-ből neoklaszicista stílusban régi alapokon felépítve. A harangok 1771 és 1807-ből származnak. További emlék a templom előtt található kápolna és kereszt, és a kultúrház parkjában található I. és II. világháború hősei emlékére állítatott emlékmű.
